A szak� rizsb�l erjesztett, nagy alkoholtartalm� (gyakran 18%-os) jap�n s�rf�les�g. Szeszfoka, arom�ja �s �llaga miatt sokszor helytelen�l rizsbornak is nevezik.

Hagyom�nyos k�sz�t�se meglehet�sen f�radalmas, f�leg a h�zi k�sz�t�k sz�m�ra. A h�rom alapanyagot j�l �tgy�rj�k, majd egy k�dba helyezik. A kever�ket egy h�napig hagyj�k erjedni, ebb�l j�n l�tre a 11%-os alkoholtartalm� mot�. Ehhez �jabb adagot adnak hozz� az alapanyagokb�l. A m�sodik erjeszt�s egy h�tig tart. Ezut�n a szak�t m�g egy h�tig pihentetik, majd lesz�rik �s palackozz�k.

A  jap�n szak�nak t�bb fajt�ja is van, amelyeket k�l�nb�z� r�gi�kban �ll�tanak el�, �s sz�mos m�don szerv�rozz�k. Ezen nemzeti ital fogyaszt�sa val�di kis cerem�ni�t h�vott �letre. �ltal�ban felszolg�l�s el�tt megmeleg�tik, �s kis porcel�ncs�sz�csk�kb�l sz�rcs�lgetik. Val�sz�n�leg �ze mellett a hagyom�nyos, �nnep�lyes fogyaszt�snak volt k�sz�nhet�, hogy m�ra k�lf�ld�n nagyr�szt mindenhol elterjedt, �s mostans�g a vil�gkonyha sz�mos helysz�n�n is felhaszn�lj�k Ennek hat�s�ra a jap�n szak�f�z� mesterek egyre t�bb �j m�dszert fejlesztettek �s fejlesztenek ki a tradicion�lis ipar fel�leszt�s�re.

H�rom alapvet� anyag sz�ks�ges a szak� el��ll�t�s�hoz: v�z, rizs �s a kodzsi. Mindh�rom min�s�ge �s jellegzetess�gei nagyban befoly�solj�k a szak� �z�t

A szak� k�sz�t�se:

- Kem�ny�tett rizsb�l k�sz�l, amit „f�nyeznek”

- Majd k�vetkezik a tiszt�t�s

- �ztat�s

- G�z�l�s

-Ezut�n a kodzsi hozz�ad�s�val beindul az erjeszt�s

- Szak� f�z�s

- Majd kever�s/pr�sel�s (Ilyenkor k�sz�lnek szak� s�tik is)

A szak� fajt�j�t �s �z�t legf�k�ppen a rizs min�s�ge �s a f�nyez�s foka hat�rozza meg. A folyamat sor�n elt�vol�tj�k a rizsszemek k�ls� r�sz�t, mivel a zs�rokat �s feh�rj�ket tartalmaz, melyek rontan�k a szak� min�s�g�t. A rizs f�nyez�s�nek �t fokozata szerint a k�vetkez� kateg�ri�kba sorolhatj�k a szak�kat: fuc�, hondzsozo, gindzso, daigindzso �s „k�l�nleges” daigindzso.
Fuc�nak, azaz �ltal�nosnak, mindennapinak h�vj�k azt a szak�t, amit genmai, azaz “f�nyezetlen rizs” felhaszn�l�s�val gy�rtanak. A f�nyezetlen rizs elnevez�s persze megt�veszt�, mert f�nyezik, csak az eredeti m�ret�nek 70%-�n�l t�bb marad meg a folyamat sor�n, �s ezt a jap�nok �gy veszik, mintha hozz� se ny�ltak volna. A j� min�s�g� szak�rizs ritk�n haszn�lj�k ehhez a fajta szak�hoz.
A hondzs�dz�hoz haszn�lt rizst m�r �gy tiszt�tj�k meg, hogy a rizsszemek maximum 70%-a marad meg. A hondzs�dz�hoz egy kis desztill�lt alkoholt is adnak. 
A gindzs�hoz haszn�lt rizs a f�nyez�s ut�n eredeti m�ret�nek 60%-�v� vagy kevesebb� v�lik. A gindzs� olyan szak�, ami rizsb�l, kodzsib�l �s alkoholb�l (brewer’s alcohol) �ll, �s lassan, alacsony erjed�si h�m�rs�kleten f�zik.
Amikor daigindzs�t k�sz�tenek (ez a „szuper-pr�mium szak�”), a min�s�get a k�l�nleges rizscsiszol� technik�k seg�ts�g�vel �rik el: a rizs feldolgoz�sa addig tart, am�g minden egyes rizsszem kisebb nem lesz, mint eredeti m�ret�nek a fele. Ennek a fajta szak�nak az el��ll�t�sa nagyon pazarl�, mivel a rizsszemek nagy r�sz�t kiselejtezik a folyamat sor�n. A folyamat eredm�nye viszont a legt�k�letesebb tiszta �z.
Emellett ha a szak� csak rizsb�l, v�zb�l �s kodzsib�l �ll, akkor dzsunmainak h�vj�k. A „dzsunmai” eset�ben („tiszta rizs szak�”), amely nem tartalmaz olyan adal�kanyagokat, mint a kem�ny�t� vagy a tart�s�t�szer, a k�l�nleges �zt csup�n a rizs �s a v�z felhaszn�l�s�val kell el�rni. 20 nap alatt k�sz�l el egy �tlagos szak�.

40 nap alatt k�sz�l el egy pr�mium szak�.

Manaps�g a k�zv�lem�ny sokkal jobban �rdekl�dik az �telek-italok megb�zhat�s�ga �s a hozz�val�k min�s�ge ir�nt, mint kor�bban. A „lass� �tel” mozgalom hat�s�ra az ellen�rz�tt, term�szetes, eredeti alapanyagokb�l k�sz�lt dzsunmai el�nyeit orsz�gos szinten is egyre ink�bb elismerik, ez�rt egyre nagyobb a jap�n szak�f�z�k k�z�tti verseny. Ennek a trendnek az eredm�nye a sok kiv�l� �j m�rka kifejl�d�se. Napjainkban csak nem 16 000 fajt�ja l�tezik.

Szak� az InuYash�ban:

Forr�s:MINDEN AMI INUYASHA MAGAZIN